Lényeges tudnivalók
Egy lízingszerződésnek három szereplője van: az eszköz Eladója, a Lízingbe Adó (lízingtársaság), illetve a Lízingbe Vevő (az a vállalat, amely a Lízingbe Adótól bérbe veszi az eszközt). A lízingszerződésben a Lízingbe Adó (a lízingtársaság) arra vállal kötelezettséget, hogy a Lízingbe Vevő által kiválasztott járművet megvásárolja, majd térítés ellenében ideiglenes használatra átadja a Lízingbe Vevőnek. A lízingszerződés lejáratakor a Lízingbe Vevő maradványértéken (gyakran 0 vagy nullához közeli összegért) kivásárolhatja a kamiont vagy a gépet. A lízingszerződés lényege az, hogy a bérbe adott eszköz tulajdonosa mindaddig a Lízingbe Adó, amíg a Lízingbe Vevő teljesen ki nem vásárolja azt.
A lízingfolyamat főbb elemei közé tartozik a gép szerződési értéke – más néven a beruházási költség (a lízingtársaság által a járműért fizetett vételár, amely meghatározza a későbbi lízingfizetések összegét) –, illetve a teljes szerződési költség (tartalmazza az ügyfél által a lízingtársaság részére teljesített összes fizetést: induló lízingdíj, utolsó törlesztés, maradványérték). A lízingszerződések mindig megállapítanak egy határozott szerződéses időt, amely akkor kezdődik, amikor a szállítóeszközt további hasznosításra átadják az ügyfélnek, és vagy a végleges teljesítésig tart, vagy addig, amíg a maradványértéket meg nem fizetik.
Miért éri meg a lízing minden érintettnek? Ami a vevőt illeti, az ő számára a forgóeszköz-megtakarítás jelenti az előnyt, nem kell komoly összeget elköltenie, ráadásul a megállapított induló előleg kifizetése után azonnal korlátlan használatba veheti a járművet.
A lízingtársaság azonnal bérbe adja a megszerzett járművet az ügyfélnek a járműért fizetett összegért, plusz a megállapított kamatért, amelyet lízingdíjnak hívnak. Mondjuk az ügyfél talált egy haszonjármű-eladót, és megállapodott vele, hogy vásárol tőle egy pótkocsis kamiont, amelynek összköltsége 100 000 euró. A lízingtársaság megveszi ezt a kamiont az említett áron, majd azonnal bérbe is adja az ügyfélnek a következő feltételekkel: 40% induló előlegfizetés, illetve 2200 euró havi fix törlesztés 36 hónapon keresztül nulla maradványérték mellett. Az új jármű azonnal az ügyfél rendelkezésére áll, de ekkor 100 000 euró megfizetése helyett csak 40 000 euró előleget fizet, és vállalja, hogy 36 hónapon keresztül havonta 2200 eurót fizet. Ez azt eredményezi, hogy a lízingtársaság 100 000 eurót fizet, három év alatt azonban összesen 119 200 eurót kap vissza (40 000 előlegfizetés + 2200 x 36 hónap). Az ügyfél pedig induláskor a jármű értékének csak 40%-át fizeti meg, amikor pedig három év alatt kifizeti az összes fix részletet, a jármű tulajdonosa lesz.
A lízingdíj így a Lízingbe Adó kamata azért, hogy finanszírozást nyújtott a Lízingbe Vevőnek.
Minden lízingfizetés tartalmaz értékcsökkenést (vagyis a szerződési értéket a fizetési időszakoknak megfelelő meghatározott összegekre osztják fel) és lízingdíjat. A lízingfizetések teljesítése a meghatározott lízingfizetési ütemezés szerint történik. A lízingszerződés feltételeitől függően az összegek lehetnek egyformák vagy időszakosan emelkedő/csökkenő jellegűek. A lízingidőszak alatt a szerződés tárgyát időközben nem lehet újraértékelni.
A lízingtárgyak felhasználási céljait illetően a következő típusú lízingszerződések léteznek:
- Pénzügyi lízing. Erről szólt a fent ismertetett példa. Ennél a típusnál a jármű költségét rendszeresen fizetik egy meghatározott ideig. Hasonlít a részletfizetési konstrukcióhoz, de kamat-, vagyis lízingdíj-fizetést is tartalmaz.
- Visszlízing. Ez azt jelenti, hogy a lízing tárgya már a vevő tulajdonában van, aki előbb eladja az eszközt a lízingtársaságnak, majd lízingdíjért bérli, végül pedig a szerződés lejáratakor kivásárolja ugyanazt az eszközt. Egy ilyen konstrukcióban az ügyfél azonnal pótlólagos forrásra tesz szert, miközben ugyanazt a lízingelt tárgyat használja.
- Operatív lízing. Ez a típus a vagyontárgy értékének részleges (általában legfeljebb 75%-ának megfelelő) megtérítését jelenti a szerződés érvényességi ideje alatt. Az időszak végén a lízingelt eszközt vissza kell szolgáltatni.
Lízing vagy bankhitel?
A lízing tulajdonképpen nagyon hasonlít a banki finanszírozáshoz, nagyban különbözik azonban a kamatfizetés forrása. A bankhitel kamatát a társaságok a nyereségükből fizetik, míg a lízing kamatát levonhatják a termelési költségeikből (ami igen előnyös az ügyfél számára, mivel az adószámításnál így csökkentheti az adóalapját).
A lízing mellett szóló néhány komoly érv:
- Nem kell megvásárolni a gépet a használathoz és a bevételszerzéshez.
- A Lízingbe Vevő élvezi az alacsonyabb adóalap előnyét: a lízingfizetéseket teljes egészében elszámolhatja termelési költségként. Az amortizáció összegét a lízingszerződés feltételei határozzák meg.
- A lízingtárgy amortizációját az induló költség alapján a lízingfizetési ütemezés szerint számítják ki, az amortizáció számítása azonnal megkezdődik, amint a Lízingbe Vevő megkapja és használni kezdi a járművet. Az üzemeltetett jármű így amortizációs alapot képez, és önmagát kitermeli.
- A szabad amortizáció lehetősége a járműpark leggyorsabb korszerűsítését teszi lehetővé.
- A teljes lízingfizetést el lehet számolni termelési költségként, nem csak a jármű költségét (az egyetlen kivétel a társaság nyereségéből fizetett maradványérték, amely azonban általában 0-val egyenlő).
- A gyorsított amortizáció lehetővé teszi, hogy a lízingszerződés lejáratakor a leamortizált vagyontárgy a Lízingbe Vevő mérlegében szerepeljen.
- A részletfizetések lényegében azt a lehetőséget biztosítják, hogy a felszabaduló forgótőkét fejlesztésére fordítsa a társaság.
- A lízingfizetési ütemezés rugalmasan és kialkudható módon van meghatározva. Lehetővé teszi, hogy a Lízingbe Vevő a jövőbeli fizetéseket a tényleges bevételei függvényében testre szabja. A lízingfizetések valójában a Lízingbe Vevő kiadásai, amelyeket az adott időszakra vonatkozó adó kiszámításánál figyelembe vesz. A lízingfizetési ütemezés kialakításánál a Lízingbe Vevő a lízingfizetéseket a tényleges igényeihez igazíthatja.
- A lízingszerződés érvényességi ideje meghaladhatja egy bankhitel szokásos futamidejét.
- A lízingügylet tárgyát nem lehet pénzügyi problémák miatt lefoglalni, mivel az valójában a Lízingbe Adó tulajdona.
- Nincs szükség a finanszírozásnál kötelező további kaucióra.
- A bankhitelhez képest egyszerűbb a lízingigénylés menete.
- Áfa-részletfizetési lehetőség a rendszeres lízingfizetések keretében, illetve áfa-beszámítási lehetőség, ellentétben a hitelezéssel.
A lízingügylet szakaszai
| Lízingbe Vevő | Lízingbe Adó |
|---|---|
| Első szakasz | |
|
A lízingelendő eszköz kiválasztása. A lízingbe adó kiválasztása. |
A lízingelendő eszköz felértékelése, a szerződéses feltételek kialakítása. |
|
Lízingigénylés és a szükséges dokumentumok bemutatása. |
Az igénylés elfogadása és a bemutatott dokumentumok ellenőrzése. |
| Második szakasz | |
|
Az adásvételi szerződés elkészítése és aláírása a lízingszerződéssel együtt. Szükség esetén biztosítási szerződés is köthető. |
|
| Harmadik szakasz | |
|
Az előlegfizetés teljesítése a lízingszerződés szerint. |
Az eszköz teljes értékének kifizetése az Eladóval megkötött adásvételi szerződés szerint. A lízingtárgy átvétele és továbbadása a Lízingbe Vevőnek. |
| Negyedik szakasz | |
|
A lízingfizetések teljesítése maradványértékkel együtt a lízingfizetési ütemezésben meghatározott határidőkön belül. |
A fizetések szerződéses megfelelőségének nyomon követése, illetve a Lízingbe Vevő eszközre vonatkozó tulajdonjogának rendezése az összes fizetés maradéktalan teljesítése után. |
Lízing: tények és történet
A lízingelés elmélete Arisztotelész idejéig nyúlik vissza. Egyik művének címe: „Nem a tulajdonjog, hanem a használati jog jelenti a gazdagságot”.
Az első lízingszerződéseket agyagtáblák formájában találták meg a sumér Ur városában. A táblák meghatározott időre és meghatározott áron mezőgazdasági szerszámok, vízgyűjtők stb. használati jogának átadásával kapcsolatos kötelezettségeket tartalmaztak. Ezek a leletek i.e. 2000-ből származnak.
Ami a maiakhoz mindenben hasonlító lízingműveleteket illeti, mezőgazdasági berendezések és lovak tekintetében a középkori Angliában kezdték őket alkalmazni a gyakorlatban.
A „lízing” kifejezés megjelenése a XIX. századig nyúlik vissza, amikor 1877-ben az amerikai „Bell” telefontársaság bejelentette döntését, hogy egyedüli tulajdonszerzési lehetőségként bérbe adja az előállított készülékeket.
Később, az 1930-as évek végén Henry Ford értékesített autókat halasztott végelszámolásos fizetési konstrukció alkalmazásával. Így minden fizetés a tőke értékének, illetve a jármű költségének is részét képezte. Időközben az 1940-es években a chicagói Zoli Frank autókereskedő az autóbérlet helyett a park összes járművének hosszú távú lízingelését kínálta.
A II. világháború után csaknem minden fejlett országban elkezdték bevezetni a lízingelt tárgyak gyorsított elhasználódását, hogy tovább ösztönözzék a háború utáni növekedést. 1952-ben az USA-ban hozták létre az első, „United States Leasing Corp.” nevű lízingtársaságot. Franciaországban 1957-ben jelent meg az első lízingtársaság.
Lízing szakkifejezések
A lízingtárgy szerződési értéke vagy beruházási költség – a lízingtárgy költsége, amelyben a Lízingbe Adó és a Lízingbe Vevő a lízingfizetések kiszámítása érdekében megállapodik.
Allízing – az a lízingtípus, amely lehetővé teszi a Lízingbe Vevő számára, hogy a Lízingbe Adó engedélyével a lízingtárgyat további üzemeltetésre átadja egy másik Lízingbe Vevőnek.
Eladó – az a magán- vagy jogi személy, aki a kiválasztott lízingtárgyat eladja a Lízingbe Adónak.
Előlegfizetés – a Lízingbe Vevő által a lízingszerződés aláírásának időpontjában teljesített első lízingfizetés.
Értékcsökkenés – a tárgyi eszközök fokozatos fizikai elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. Gyorsított értékcsökkenési leírás – a tárgyi eszközök bekerülési árának a valós használati időnél rövidebb idő alatt történő elszámolása költségként.
Hitelből finanszírozott lízing – olyan lízingtípus, amely egy vagyontárgy fenntartásának vonatkozásában csak bizonyos feladatokkal számol.
Kivásárlási érték – a Lízingbe Adó és a Lízingbe Vevő megállapodása szerint a lízingtárgy ára a rendszeres lízingfizetések maradéktalan rendezése után. Bármilyen érték lehet, akár nulla is.
Lízing – a beruházási tevékenységek ezen típusa azt jelenti, hogy megszereznek egy bizonyos vagyontárgyat, majd a lízingszerződésben meghatározott áron és meghatározott időtartamra átadják azt egy harmadik személynek.
Lízingbe Adó – az a társaság, amely a vonatkozó lízingszerződés szerint a Lízingbe Vevőnek átadja a kifejezetten lízingelés céljából megszerzett lízingtárgyat.
Lízingbe Vevő – az a társaság vagy magánszemély, aki a lízingszerződés feltételei szerint átmeneti használatra megkapja a lízingtárgyat.
Lízingdíj – a szerződésben a Lízingbe Adó munkájáért és szolgáltatásaiért megállapított fizetés.
Lízingfizetési ütemezés – a rendszeres lízingdíjak fizetési határidői. Tartalmazza a teljesítendő lízingfizetések dátumait és összegeit.
Lízingidőszak – attól a pillanattól számított időszak, amikor a Lízingbe Adó a lízingtárgyat átadja a Lízingbe Vevőnek. Az eljárást és a lízingfizetések teljesítési feltételeit a lízingszerződés határozza meg.
Lízingkereskedő – lízingpiaci szolgáltatásokra szakosodott kereskedőcég. Lízingtársaságokkal és járműkereskedőkkel kialakított kapcsolatai révén optimális és gyors közvetítést tud biztosítani a lízingügylet résztvevői között.
Lízingköltség – a lízingtárgy beruházási költségén felül a lízingszerződés teljes idejére fizetett teljes összeg.
Lízingszerződés – a Lízingbe Adó és a Lízingbe Vevő közötti megállapodás, amelyben meghatározzák, hogy a Lízingbe Adónak milyen jogai és kötelezettségei vannak abban a folyamatban, amikor a Lízingbe Vevő által kiválasztott lízingtárgyat megszerzi, majd egy adott díjért bérbe adja a Lízingbe Vevőnek.
Lízingszerződési ár – a lízingfizetések összköltsége, illetve a lízingtárgy kivásárlási értéke.
Lízingtárgy – bármely mozdítható vagy mozdíthatatlan vagyontárgy, amelynek lízingbe adását a jogszabályok megengedik.
Maradványérték – a lízingtárgy szerződési értéke és (a lízingszerződés idejére számított) amortizáció közötti különbség.
Megújuló lízing – a lízing ezen típusa azt jelenti, hogy a lízingszerződést lejáratkor meghosszabbítják a következő időszakra. Időközben a lízingtárgyakat jobbakra cserélik.
Operatív lízing – olyan lízingtípus, amely szerint a lízingfizetésekből a lízingtárgy szerződési értékének legfeljebb 75%-a megtérül a Lízingbe Adónak; amikor a lízingidőszak lejár, a Lízingbe Vevő visszaszolgáltatja a lízingtárgyat a Lízingbe Adónak.
Pénzügyi lízing – olyan lízingtípus, amely szerint a lízingfizetésekből a lízingtárgy beruházási költségének legalább 75%-a megtérül függetlenül attól, hogy a lízingtárgyat kivásárolják vagy visszaszolgáltatják.
Teljes lízing – olyan lízingtípus, amely szerint a Lízingbe Adó a gépek műszaki karbantartásával együtt biztosítja az adott gépek működtetéséhez szükséges alapanyagokat és speciális képzést.
Tényleges éves mutató – a lízingszerződés vonatkozásában fizetett teljes összegnek a lízingtárgy beruházási költségéhez viszonyított aránya.
Visszlízing – egyfajta lízingügylet, amely azt jelenti, hogy a Lízingbe Vevő eladja saját vagyontárgyát a Lízingbe Adónak, aki aztán bérbe adja azt a Lízingbe Vevőnek. Ilyen ügyletet azért kötnek, hogy azonnal forgótőkéhez jussanak vagy megváltoztassák az eszközstruktúrát.
Lízing: GYIK
Mi a gyorsított elhasználódás?
A lízingtárgy amortizációja a hasznosítás során, amelyet a számviteli kimutatások tükröznek. Azért „gyorsított”, mert a lízingbe adó és a lízingelő által elfogadott összeget a lízingszerződés határozza meg, amely lehetővé teszi, hogy a lízingidőszak végére 100%-ban amortizálják a lízingtárgyat.
Mik a lízingszerződések legfontosabb feltételei?
Ezek a következők:
- lízingtárgy: megjelölése, mennyiségi és egyéb jellemzői, amelyek lehetővé teszik a lízingszerződés alapján átadott vagyontárgy konkrét meghatározását;
- a lízingtárgyat kiválasztó fél és az eladó megnevezése;
- a lízingtárgy szerződési értéke;
- a lízingfizetések összege vagy az összeg meghatározásának feltételei; a fizetések teljesítésének módja és határidők a lízingszerződés feltételei szerint;
- a lízingszerződési ár vagy meghatározásának feltételei;
- a lízingidőszak meghatározása.
Röviden: miért jobb a lízing, mint a bankhitel?
- nincs szükség további kaucióra, a lízingtárgy a Lízingbe Adó tulajdona;
- csökken a nyereségadó, mivel a lízingfizetéseket termelési költségként számolják el;
- az áfát a lízingfizetési ütemezés szerint be lehet számítani;
- a lízingtárgyat nem foglalhatja le az adóhatóság, és kívülállókra sem lehet átruházni, hogy azzal fedezzék a Lízingbe Vevő adósságait;
- a lízingidőszak alatt nem lehet újraértékelni a lízingtárgyat.
Használt gépet is lehet lízingelni?
Igen, lehet, a költségekre és feltételekre vonatkozóan azonban minden lízingtársaságnak megvannak a saját korlátozásai.
Mennyi egy lízingszerződés legrövidebb futamideje?
A lízingszerződések legrövidebb futamideje általában egy év.
Mi a tényleges lízingmutató?
A kereskedelmi ügyletek világossá és átláthatóvá tétele érdekében a lízingtársaságok olyan fogalmakat használnak, mint a tényleges mutató. Ez a szám azt jelenti, hogy a lízingelt vagyontárgy ára mennyivel fog emelkedni egy év alatt, más szóval, mennyivel fog Ön többet fizetni. A tényleges lízingmutató a lízingelő összes túlfizetését fejezi ki. Vagyis, ha a lízingtársaság többletköltségeket számít fel a kereskedelmi ajánlatában, a tényleges mutató ennek megfelelően emelkedni fog. Ez a szám különböző paraméterektől függ, úgymint az előlegfizetés összege, a lízingidőszak, a lízingdíjak összege, a lízingfizetési ütemezésben meghatározott költségtérítés.
Lízinggel kapcsolatos kérdéseit tegye fel szakembereinknek!
Kérdése van? Tegye fel kérdését, és paci szakértőktől gyorsan részletes és szakszerű választ fog kapni. A szolgáltatás ingyenes.
